„Itt van az ősz, itt van újra..” – és mi felkerekedünk, hogy felfedezzük kis hazánk ismert és kevésbé ismert tájait. Az Őrségtől a Mátráig, Nagybörzsönytől Gyuláig bejárjuk az országot, mert látnivaló bizony akad bőven...

A VIGYÁZÓ ŐRSÉG

A nyugati határszélről indulunk, ahová őseink őrállókat építettek, hogy a magaslatokról figyeljék a határvidéket – szolgálataikért nagyobb szabadságot kaptak, közvetlenül a királynak tartoztak elszámolással évszázadokig.

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Őrség"][/caption]

A középkor emlékeinek egyike Velemér község Árpád-kori temploma. A késő román stílusban épült templom az országúttól távol, az erdő közelében áll immár hét évszázada. 1378-ban a Radkersburgból származó Aquila János díszítette ki az épület belsejét bibliai témájú freskóival. Ezek messze földön híressé tették ezt a kicsiny templomot, mivel a középkori festő munkái már csak néhány helyen lelhetők fel a világon.

A 16. században a Batthyány család tulajdonába került az őrvidék. A Körmend középpontjában álló Batthyány-kastély a 17. század közepén egy korabeli várostérkép szerint még vizesárokkal körülvett szigeten állt a Rába folyó árterében. A száz évvel későbbi nagyszabású bővítéssel hatalmas park létesült, a kibővített kastélyhoz pedig kilométereken át húzódó fasor vezetett. Ma is lenyűgöző az épület két emelet magas díszterme, barokk lépcsőháza Mária Terézia lovasképével és a kastély reprezentatív célokat szolgáló termei.

[caption id="" align="alignright" width="448" caption="Őrség"][/caption]

A térség népi építészetét eredeti állapotában tanulmányozhatjuk a Pityerszeren létrehozott skanzen területén. A „füstösház” a legősibb lakóház típus, egyetlen helysége szolgált élettérként a családnak. Másik típus a három oldalról kerített ház, melynek jellegzetessége a csonkakonty, a nyitott oromzat és a ház oldalában vezető ”ürög”, mely rossz időben is lehetővé tette, hogy a gazda a lakótérből a fedett árkádsoron eljusson a bal oldali épületrészben lévő állatokhoz. A módos családoknál a legidősebb asszony őrizte az emeletes „kástu”-t, azaz éléskamrát. A családok önellátóak voltak, így az év során be kellett osztani az élelmet. Másik jellegzetes látvány az Őrségben a haranglábak karcsú alakja, 1755 óta álló szép példányát Pankaszon nézhetjük meg.

KAMALDULI REMETESÉG

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Majk"][/caption]

1733-ban települtek Majkra, és építették fel az anyakolostor mintájára remeteségüket. Bár 30 évig épült, életét II. József rövidre szabta: 1782-ben eltörölte a kamalduli rendet. Oroszlány evangélikus lakossága rossz szemmel nézte a közeli remeteség életét, a korabeli iratok pedig arról tanúskodnak, hogy a falakon belül a fegyelem megbomlott, misemondási és hitoktatási kötelezettségeiket elhanyagolták, így a katolikus egyház sem emelt szót érdekében.

[caption id="" align="alignright" width="448" caption="Majk"][/caption]

1811-ben villámcsapás érte a templomot, mi már ebben az állapotában láthatjuk, az épületet nem építették újjá. Később az Esterházy család birtokába került a terület, akik az 1800-as évek végén a főépületet vadászkastéllyá alakították. A kertbe díszkút, a kastély köré fakülönlegességek kerültek, és ez az idilli állapot egészen a II. világháborúig tartott.

Az ezt követő lakossági és katonai szabadrablások, a háború utáni kórházi státusz mély nyomokat hagyott a kastélyépületben. A remetelakások azonban nemrégiben felújításra kerültek, eredeti állapotában mutatják be a rövid életű rend mindennapjait. Középen áll a villám sújtotta templom maradványa, körülötte 17 egyforma házikó, melyek mindegyikében 1-1 szerzetes lakott. Az egyik házat belülről is meg lehet tekinteni: középen folyosó, innen nyílik a kápolna, lakószoba, fürdőhelyiség és kamra.

KAPTÁRKÖVEK SZOMOLYÁN

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Szomolya"][/caption]

Eger környékén járunk, Szomolya falucska határában. A völgybe való leereszkedés után elénk tárul a lejtőn magasodó kőkúpok sora, melyeket a felszínükbe mart szabályos fülkék szabálytalan sora tesz különlegessé. A kutatók szerint a népvándorláskori lakosok urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak ezek a bemélyedések.

A fülkék kifaragását megkönnyítette a kőzet, hiszen a Bükk déli részén a mészkőre rakódott vulkáni hamu az évezredek során puha, jól faragható riolittá alakult. Az erózió hatására ezek érdekes kúp és süveg alakzatokat vettek fel.

[caption id="" align="aligncenter" width="448" caption="Szomolya"][/caption]

A faluban kőfalakba vájt pincék sorára bukkanunk, ékesszóló bizonyítékául a környék szőlőtermesztési és borkészítési kultúrájának. A kőzet munkát adott a helyieknek, kőfaragók és bányászok voltak évszázadokon át. Egy húszméteres pince kivágása 4-5 évig tartott, egy 4x4 méteres pincelakásé 2-4 hónapig. Sajnos a kereslet visszaesésével 1980-ban befejeződött a kőbányászat a településen.

A régi bútorokat bemutató kiállítás teszi teljessé a vidék feltérképezését, a dohányvágó, a faborítású jégszekrény, melybe a jegesembertől vették a jeget, a csizmalehúzó és a lapátkerekes „mosógép” néhány percre mindenkit bevezet a régi korok mindennapjaiba.

PALÓCFÖLDI TÚRA

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Mátra"][/caption]

Mátrafüreden kirándulásunkat a tájék népművészetét bemutató kiállítással kezdjük. A palócbabák különböző viselete azt a jellegzetességet tükrözi, hogy a palócföldön szinte minden falunak, falucsoportnak más a viselete. A paraszti életmódot megmutató élethelyzeteket a viseleteken keresztül láthatjuk, a fiatal menyecske öltözet, az ágyát vető fiatal lány, a guzsalyon fonó vagy a kenyeret dagasztó asszony mind egy-egy pillanatkép számunkra a régi idők valóságából. Egy másik teremben eredeti néprajzi textilek és a „tisztaszoba” berendezése látható díszes vetett ággyal, lócával és tulipános ládával.

[caption id="" align="alignright" width="448" caption="Mátra"][/caption]

Mátrafüredről könnyen elérhető a Sás-tó, mely Magyarország legmagasabban fekvő tava. 1960 körül kezdték el az itt lévő, esővíz által táplált mocsaras tavakat megtisztítani és összenyitni. Mára sokak által kedvelt csónakázó- és horgászhely lett, de érdemes felkeresni azért is, mert egy volt fúrótoronyból kialakított 50 m magas kilátó tetejéről innen lélegzetelállítóan szép panoráma nyílik a Mátrára.

Egy másik túraösvény a közeli Benevár romjaihoz vezet, melynek eredete egészen Árpád vezér koráig nyúlik vissza. A tatárjárás során elpusztult, az újjáépített vár a 15. század óta újra romos állapotú, ebben a formájában nyújt pihenő állomást a Mátrában túrázóknak.

GYULAI NYUGALOM

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Gyula"][/caption]

A város igazi felüdülés virágokkal tele ültetett tereivel, gondozott parkjaival és a tiszta vizű patakokkal. Központjában áll a gótikus téglavár a 15. századból, mely az egyetlen épen maradt síkvidéki vára Közép-Európának. 1403-ban Zsigmond király adományozta Maróti Jánosnak a területet, ő kezdte el a vár megépíttetését. Mátyás király fia, Corvin János építtette tovább az erődítményt, ekkor jött létre a ma is látható kerek ágyútorony, azaz Rondella. 1566-ban a török seregek ostroma alá került, a magyar vitézek Kerecsényi László várkapitány vezetésével 9 hétig tartották a várat, mielőtt feladták a küzdelmet. A felszabadító seregekre 129 évet kellett várnia a vár és a környező falvak népének.

A vármúzeumban közel hét évszázad történelme vonul fel életképek, berendezett helységek formájában, bemutatva például egy fazekasműhely, sütőműhely életét. A várbörtön négy helyiségében a kor büntetés végrehajtásáról kaphatunk képet kivégző, testcsonkító, testfenyítő és megszégyenítő eszközök bemutatásának segítségével, ez a rész csak erős idegzetűeknek ajánlott..

Az emeleten könnyedebb témák következnek, Szanszák bég fogadószobája, a várúri lakosztályok, a lovagterem, a fegyvertár és az alabárdos terem is végigjárható.

A szemben álló Várfürdő az Almásy kastély ősparkjában kapott helyet, 19 medencéjével várja a gyógyulni vágyókat.

[caption id="" align="alignright" width="269" caption="Gyula"][/caption]

Különleges élmény a Százéves Cukrászda kézzel készített finomságait megkóstolni. Egy 18. század végén emelt gyönyörű egyemeletes polgárház ad neki otthont az Erkel tér sarkán. Ez az ország második legrégibb cukrászdája, 1840 óta készülnek itt a különleges ínyencségek. Ízei mellett érdemes felfedezni az épületben található cukrászmúzeumot is, ahol réges-régi cukrászipari eszközöket és berendezéseket találunk.

Innen átsétálhatunk a szomszédos Ladics-házba és belecseppenhetünk egy 19. századi vidéki polgári elit család életébe. Minden berendezési tárgy úgy áll a helyén, mintha lakói épp az imént hagyták volna el otthonukat csupán néhány órára...

TATÁROK A TEMPLOMBAN

Nagybörzsönyben járunk, a faluhatár közelében. Az út mentén kőtemplom áll immár hétszáz éve. A tatárjárás idején megrongálódott épülethez ekkor építették hozzá a tornyot és a díszes főpárkányzatot is, melyen 19 bajuszos emberfej látható. A történet szerint a faluba érkező tatárokat örökítették meg így, a 20. fülke üressége pedig arra utal, hogy egynek sikerült elmenekülnie, így nem tudták megörökíteni vonásait..

[caption id="" align="alignleft" width="448" caption="Nagybörzsöny"][/caption]

[caption id="" align="alignright" width="448" caption="Nagybörzsöny"][/caption]

A falu határából induló kisvasútra ülve pedig egy egészen más szemszögből nézhetjük meg a börzsönyi erdőket. Nagyirtásig 8 km hosszan kanyarognak a sínek, közben egy különleges – csúcsfordítós – megoldással véve a szintkülönbségek által adott akadályokat.

MV

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.